Covid-19

A Covid-19 vírus az egész világba, így Afrikába is eljutott. A tanzániai kormány elrendelte az iskolák bezárását, valamint mi is biztonságosabbnak láttuk az oktatás szüneteltetését, így a csaknem 500 tanulónknak nem volt lehetősége tanulni, közösségben lenni ebben az időszakban. Ám tanáraink elhivatottságát mutatja, hogy a vírus ellenére sem akarták szeretett tanítványaikat magukra hagyni. Megszervezésre került az otthoni oktatás. Persze nem olyan módon, mint ezt mi itt Európában tapasztaltuk. Nem hogy okos eszközeik, de a legtöbb helyen áram sem áll rendelkezésre a Masai bomákban. De a kitartás és az elkötelezettség mindig utat talál magának. A tanárok füzeteket es ceruzákat vásároltak, melyeket kiosztottak a gyerekeknek és kétnapi rendszerességgel jártak bomáról bomára a gyerekeket oktatni, természetesen biztonságos távolságra a gyerekektől. Ha nincs tanterem és tábla, van a fa árnyéka és a föld pora. Gyakorlásként a kis sárházak előtti poros udvarrészek megteltek a gyerekek által a porba írt betűkkel és számokkal. A tudásvágy, ami ezekben az apró gyerekekben van, mindannyiunk előtt példával járhat. Az iskolák immár újra kinyithatták kapuikat, és újra elkezdődhetett az oktatás az afrikai gyerekek számára.

Új adminisztrációs épület

Megszólal a csengő. Kinyílik a terem ajtaja és a tanító kilép háta mögött a felszabadult gyerekek hadával. A halk és üres folyosó egy szempillantás alatt megtelik nevetéssel, futkosó léptek zajával. A tanító mosollyal az arcán néz végig a szembe jövő kisiskolásokon, miközben a tanári szoba felé halad. Mikor odaér, várakozásteljesen belép és becsukja az ajtót maga mögött. Hirtelen az egész hangzavar elhalkul, az ablakon besütő napsugarak megvilágítják az asztalát, amin már várja őt a napi dolgozatok kijavítása, a következő óra könyvei és a számára oly kedves családi fotó. Bár a munka még nem állt meg, végre fellélegezhet kicsit. Valójában ez a szoba nem más számára, mint egy kis menedék, ahol a szünet tényleg szünet lehet- még ha csak 10 perc erejéig is.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy természetesnek veszünk kiváltságos dolgokat, mint például egy tanári szobát egy iskolában, miközben sok helyen ez messze nem magától értetődő dolog. Így volt ez Karaoban is. Az iskola megépülése a gyermekek számára egy olyan régi vágyat teljesített be, amire régóta vártak az ott élő diplomával rendelkező tanítók, akik azóta is lelkesen vetik bele magukat a 150 diák oktatásába minden nehezítő körülmény ellenére. Nem akadály nekik az eszközök vagy még a tankönyvek hiánya sem, maguk készítik el az anyagokat, melyekkel új lehetőségeket nyitnak meg az ott nevelkedő gyermekeknek. És miközben ők adnak és szolgálnak, megfogalmazódott az alapítványunkban a rájuk való odafigyelés is. Ennek következtében 2019. decemberében amerikai szponzoroknak köszönhetően megkezdődhetett egy adminisztrációs ház felépítése az iskola mellett. Helyi vállalkozók, helyi nevén a fundi végezte a kivitelezést, aminek eredményeként egy európai szintű épület készülhetett el öt szobával.

Így beköltözhetett ide az igazgatói iroda, ami a nyugodt körülmények között még inkább az iskola fejlődésén, a gyermekek jóllétén munkálkodhat. Ki lettek alakítva tanári szobák, ahol az órák között megpihenhet az iskola 7 tanítója és csendben készülhetnek a következő órára.

Továbbá hely teremtődött a tanárok közös megbeszéléseire is elkülönítve a diákoktól, az iskola lelkésze által végzett lelkigondozásra és a zavartalan szülői találkozásokra.

 Ezzel együtt az épület fehér falaival kiemelkedő az egész város számára, a tanítók így a saját hivatásuk fontoságát és megbecsülését is végre átérezhetik és a szülők bizalmát még inkább elnyerhetik az oktatás felé.

Arról már nem is beszélve, hogy a gyermekek milyen büszkék, hogy egy olyan iskolába járhatnak, ahol sem nekik, sem a tanítóknak nem kell hiányt szenvedniük.    

Tinga Tinga

Több mint 10 évvel ezelőtt ismerkedtünk meg egy Tinga Tingából származó kisfiúval, Israellel. Kitartása és elkötelezettsége felkeltette a figyelmünket és szerettük volna támogatni abban, hogy elérje a célját. Élete hivatásául végül azt választotta, hogy elvégzi az Adventista Teológiai Főiskolát és lelkész lett. Tanulmányai után elhatározta, hogy megkísérli régi nagy álmát is valóra váltani, hogy szülőfalujában iskolát alapítson. Pontosan tudta, hogy mekkora érték, ha iskolába járhat egy Masai kisgyerek, pláne, ha nem is kell érte kilométereket gyalogolnia egy nap. Mi természetesen örömmel vettük a kezdeményezést és a kellő anyagi hátteret is sikerült előteremteni a projekt kivitelezéséhez. Az elkészült épület több funkciót is betölt. Nem csupán a közel 50 gyerek általános iskola szintű tanításáért felel, hanem szombatonként imaházként is működik. A helyi tanítónak, Melubonak az az ötlete támadt, hogy az iskola udvarán egy zöldségeskertet hozzanak létre, amelynek termését majd örömmel fogják elfogyasztani a gyerekek a tanítási szünetekben. Terveink között szerepel folytatni, sőt magasabb szintre léptetni a kezdeményezést, miszerint alapítanánk itt is és a többi iskolában is hasonló mintagazdaságokat. Következő lépésként az épület fejlesztésére szándékunkban áll napelemek telepítése, hogy ezzel az áramszolgáltatás is biztosítva legyen. Erre a világításhoz és apróbb technikai eszközök működtetéséhez is szükség van. Nagy álmunk, hogy egyszer innen Európából is tudjunk online-órákat tartani az afrikai kisgyerekeknek. Ez jelentősen gazdagítaná az iskola életét és új lehetőségeket teremtene az oktatásban a gyermekek számára. 

Categories
Donate

Supai e.V.

IBAN: DE40350601901900128017
BIC: GENODED1DKD